Péntek van, 10 óra, a Gozsdu Weekend Market első napja. Persze késve érek ki az udvarba, úgy 9.50-re meg is érkezem, tehát 10 percem maradt kipakolni, ez szinte reménytelen. Nem baj, rakom ki a padlizsánlila terítőt amilyen gyorsan csak lehet, aztán a retro bőröndöket egymás után, kosarakat, állványokat, amiket telis-tele töltök a virágos, pöttyös és egyszínű textilékszerekkel, horgolt ékszertartókosarakkal. A többi árussal régi ismerősként köszöntjük egymást, többen is vagyunk, akik már 6-7-8 éve majd’ minden hétvégén kint vagyunk a portékáikkal. Antikosok, kézművesek, ásvány/ékszer vegyesen.
Aztán jöttök. Először csak egy-egy közelben dolgozó lány sétál ki ebédért, csinos irodai outfitjéhez Adris fülbevalót visel. Elhaladva az asztalom előtt mutatja, mosolyog. Én is.
Szombaton és vasárnap már vásárolni érkeztek, gyarapítani a már meglévő készleteiteket, vagy épp először megnézni élőben, amit a bárátnőtök már régóta emleget. Soha nem mulasztjátok el elmondani, mennyire szeretitek az ékszereimet. Van, aki egy perc alatt rámutat 3 új párra, van akivel hosszan válogatva, próbálva találjuk meg a legmegfelelőbb darabokat.
Mesélitek, hogy már vagy 20 pár sorakozik otthon, vagy van, amikor harmadszor is elkészíttetitek a legkedvesebb lógós füliteket, mert a világos anyagból készült darabnak napi viselés során 1-2 év a szavatossági ideje, és az épp letelt. Én pedig elkészítem, amíg az adott textil kapható és van belőle nekem raktáron.
Vagy amikor Németországból, Izraelből, Ausztráliából is vissza-vissza jártok (na jó, nyilván nem kizárólag az Adris ékszerek miatt), és videókat mutattok, amiben a nővéretek az általam készített hangjegyes fülbevalót viseli az esküvőjén, vagy fotózzátok az asztalom/engem, és az Instagramon egy kedves üzenet kíséretében megosztjátok a világgal. Most pár hétig/hónapig nélkülöznünk kell ezeket a pillanatokat, és persze nem csak ezt. Nehéz időszak előtt állunk
Én igyekszem pozitívan állni a helyzethez, reménykedem, hogy mielőbb vége lesz, és újra visszatér minden a régi kerékvágásba. Addig nem tehetek mást, mint próbálom a lehető leghatékonyabban tölteni a rámzúduló extra időt.
